GYÓGYNÖVÉNYEK FELHASZNÁLÁSA RÉGEN ÉS MA 

Gyógynövénytörténelem

Az emberek ősidők óta használják a gyógynövényeket. A gyógyfüveket már az ősember is használta, még ha kezdetben nem is tudatosan. Az ősi kultúrák nagyra tartották a gyógyító erejű füveket, sámánjaik, füvesasszonyaik gyógyították a törzs minden baját gyógynövények-kel és persze varázslással. Ezek a gyógymódok sokszor többet ártottak mint használtak. Az ember kezdetben a környezetében talált táplálékai fogyasztása során jöhetett rá azok jótékony tulajdonságaira. Később ezek a tapasztalatok generációról generációra szálltak, majd megjelentek a sámánok, varázslók. Eleinte inkább csak varázslatok részeként, majd egyre professzionálisabban adagolták a gyógynövényeket betegeiknek.

A legrégebbi növényleírások az ókori Babilon ékírásos agyagtábláiról származnak az időszámítás előtti negyedik évezredből. A következő fontos  állomás az ókori Egyiptom. A legtöbb gyógyszerüket növényekből készítették. Például: a fejfájást a fejbőrbe dörzsölt borókabogyó, üröm, méz és koriander keverékével gyógyították. Egy időszámítás előtti 16. századból fennmaradt papirusztekercs már több mint 700 állati- és növéniy hatóanyagot említ. A fokhagyma, aloe már ezekben az időkben is használatosak voltak.

A kínaiak is fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, 2000 éve keletkezett receptjeik még manapság is helytállóak. A jing és jang harmóniája volt az egészség feltétele, a betegség szerintük ezen harmónia felbomlásakor keletkezett. A tradícionális kínai orvoslás több ezer gyógynövényt ismer, melyek hatásainak igazolása még ma is folyik. A világ egyik legelterjedtebb és legkedveltebb gyógynövény: a teafa (camellia sinensis) is őshonos itt.

A teacserje felfedezése a híres Sen Nang kínai császár (i. e. 2700 körül) nevéhez fűződik: a legenda szerint úgy ismerte meg a növényt, hogy a csészéjében lévő forró vízbe a szél egy tealevelet fújt. Azóta tartja magát a mondás: „Azért iszik az ember teát, hogy feledje a világ baját.”
A tea termesztéséről, feldolgozásáról és a teakészítés módjairól a IV. századtól rendelkezünk írásos emlékekkel. Ekkortól bizonyítható ugyanis, hogy élénkítő, élvezeti italként fogyasztották. Ezt megelőzően valószínűleg csak gyógyászati célokra alkalmazhatták. A teaivás szokása eleinte a buddhista szertartás része volt, a VI. században került a hagyomány Japánba, két évszázaddal később Indiába, majd Indonéziába.

A kínaiak évezredek során sokféle célra használták a tealevelekből készült forrázatot és főzetet, többek között
· fejfájás
· kelés
· tumor
· hólyagbántalom
· hasmenés és vérhas
· valamint melltáji gyulladás ellen

Az utóbbi néhány évben napvilágot látott tanulmányok szerint a rendszeres teafogyasztás csökkenheti a nyelőcső-, a száj-, a gyomor-, a hasnyálmirigy- és a bélrák előfordulásának gyakoriságát. A zöld tea rendszeres fogyasztása szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek és az UV-sugarak okozta bőrkárosodás.

A galénoszi négy testnedv tanára épül a kosostori gyógyászat (humánpatológia). Macer, Hildegard von Bingen nevei még ma is híresek, receptjeik beváltak. Paracelsus szerint „A természet, ahogy tőle telik, megjelöl minden növényt, hogy mire használható.”

Az egyes gyógynövényeket a kor igénye szerint használták.

Jól példázza ezt a kocsányos tölgy felhasználása is.

Általánosságban kérgének, gubacsának illetve levelének főzetével belsőleg hasmenést, bélvérzést, külsőleg torokgyulladást, égetett és vágott sebeket, aranyeres csomót gyógyítottak. Kérgét eredetileg a bőr cserzéséhez használták. Kérge főzetével egykoron a tuberkolózist kezelték. A háborús és szegény időkben makkját megőrölve pótkávéként és lisztként használták.  Jelenleg az orvostudomány porrá őrölve orrvérzést csillapító tamponokhoz használja.

Hazánkban igen gyakoriak és sokfélék a gyógynövények szerencsés éghajlati fekvésünknek köszönhetően. Világviszonylatban is a gyógynövényekben leggazdagabb országok közé tartozunk. Őshonos növényeink közé tartozik többek között a vad kakukkfű, a pongyola pitypang, a paraj libatop, a mezei sóska, a közönséges tyúkhúr, a madársóska, a kerek repkény, a mezei katáng, a közönséges cickafark, a mezei katángkóró, számos mentafaj, a kocsányos tölgy, a nagy- és a lándzsáslevekű utifű és a nagy csalán. A Dunántúli-dombság vidékein és a Tihanyi-félszigeten nagy múltja van a levendula-, és az édesmandula-termesztésnek is. Magyarországon több mint 300 őshonos gyógynövényfaj él, de sajnos sokukat a mai emberek már nem is ismerik, sokan a kihalás szélén állnak. „Fűben fában orvosság van“ itthon is.

A világon összesen több, mint 20 000-féle gyógynövény ismert, és valószinűleg több százat még fel sem fedeztek. A virágos növényeknek mindössze 5%-ának ismerjük gyógyhatásait.

Napjainkban a gyógynövényeket számos aktuális betegség kezelésében is kezdik felfedezni.

A hosszú élet titka, vagyis a kevés idegeskedés 

Sok száz évet megélt ember iszik pl. citromfűteát. A citromfűnek - mint gyógynövénynek - az ereje a stresszoldásban rejlik.

Stresszoldó, (enyhe) nyugtató növények pl. a citromfű, a macskagyökér, a kakukkfű, az orbáncfű, a levendula, a kálmosgyökér, a kankalin, a vasfű.

De nem csak lelkünk, testünk is folyamatos karbantartsást igényel! Ha egészségesek is vagyunk, szükségünk van az antioxidáns (szabadgyököket megkötő) vitaminokra! Minden lélegzetvételünkkor szabadgyökök károsítanak, így biológiai óránk bombaként ketyeg. Az antoixidánsok (pl. C vitamin) megkötik a szabadgyököket. A két talán legismertebb és leggazdagabb C vitamin forrás két gyógynövény: a citrom és a paprika.

Persze sok egyéb is szerepet játszik a hosszú élet titkában - ráadásul a génjeink elől sem menekülhetünk- de a gyógynövényekben rejlik a hosszú, egészséges és teljes élet egy darabkája.

 Gyógynövényekkel a rák ellen

A gyógynövényeknek nem csak oldataik, főzeteik gyógyító hatásúak, de a vele illetve belőle készült ételek is. Hippokratész szerint „Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered". Ki hinné például, hogy az egyszerű fokhagymás pirítós rákellenes hatású?! Pedig a fokhagyma (Allium shoenoprasum) és a vöröshagyma bizonyítottan Rákellenes hatású gyógynövények. Ezt a bennük megtalálható allicinnek köszönhetik. A porcsinfélék is kitűnő harcosoknak bizonyultak a rák ellen, amelyekben nemcsak antioxidáns vitaminok (C-, E- és K-vitamin), valamint béta-karotin fordul elő, hanem ugyanilyen hatású pszoralének is. Az antioxidáns vitaminok megkötik a szabadgyököket (ezzel életünket is hosszabítják), amelyek rákkelő hatásúak. Lehetőség szerint a C vitaminban gazdag rákellenes növényeket (pl. porcsinfélék, fokhagyma zöldje) nyersen fogyasszuk, mert a főzés során értékes C vitamin tartalmuk elveszik. Fontos rákellenes gyógynövény a gyermekláncfű, a mezei katáng, a tyúkhúr, a mályva, a vízitorma, a csalán és a mustár zöldje is. A citrusfélék héja gazdag limonénben, ami megfékezi a rák terjedését. Amikor Angliában a hasnyálmirigy- és a vastagbélrák ellen kipróbálták, gátolta e daganatok növekedését.

Teakeverékként - számos hatásos teakeverék készült gyógynövényekből a rák ellen. Egy ilyen keverék például a következő növényi részekből készül: a kúpvirág gyökere, aranygyökér, örökzöld tölgy, a jerikói lonc virága, az aranyvesszõ virága, aráliagyökér, a fodros sóska gyökere, amerikai ginszeng, gyömbérgyökér, fahéjgally, édesgyökér. Míg a kúpvirág gyökerének hatóanyagai a védekezési rendszert erősítik, addig a többi növény aktív anyagai gátolják a rák kialakulását, illetve akadályozzák a növekedését. Ezeken kívűl teafűként rákellenes még a sarlós buvákfű, máriatövis, palka, mahónia, édeskömény, alkörmös, nyugati tuja és kanadai vérgyökér. Az utóbbival már több sikert is elkönyveltek, már az indiánok is a rákot gyógyították vele. A benne található szangvinarin nevű alkaloidjának rákellenes hatása van.

Igéretes gyógynövények: Jób könnye, kínai uborka, viasztök (terpenténeket tartalmaz), ipé-fa, bors, a fehér fagyöngy pedig gátolja a rákos sejtek osztódását.

Csak Kínában több mint 235 rákellenes gyógynövényfaj él.

 Számos gyógynövény, mint pl. az angelikafű igen ellentmondásos a rákkal szemben kifejtett hatásaiban, mert egyes hatóanyagai rákellenesek, míg mások épp elenkezőleg: segítik a rák kialakulását.

Fontos kutatási lehetőségek

 AIDS – kínai uborka gyökere

 Lepra – koronás liliom

 Cukorbetegség – fokhagyma (ami candidára és gombás fertőzésekre is kitűnő)

 Elhízás – a viasztök testsúlycsökkentő hatása orvosilag is igazolt

Gyógynövények felhasználása és termesztése Magyarországon és az Európai Unióban

A XXI. századot  a gyógynövényfelhasználás reneszánszának tartják, mikor a hétköznapi emberek újra felismerik a gyógynövények hasznosságát és élnek is vele.

A gyógynövények felhasználásának egyik nagy területe az élelmiszeripar, ahol érzékelhető a természetességre törekvés, a bioélelmiszerek fogyasztása egyre népszerűbb. Ezen a területen egyébként is nagy hagyományokkal rendelkeznek a gyógynövények - gondoljunk csak a fűszere, hiszen az ismert fűszernövények szinte kivétel nélkül gyógynövények is (pl. köménymag, kakukkfű, ánizs, koriander, fokhagyma stb).  Divatba jöttek a kelet-ázsiai és a mediterrán fűszernövények, melyek egyben gyógynövények is; így könnyebb beszerezni őket, megfizethetőbbek (pl.: indiai citromfű).

Szintén egyre nagyobb szerepük van a gyógynövényeknek a kozmetikumok és a háztartási anyagok világában. A bőrbarát, természetes összetevők iránti növekvő igény arról győzi meg a különböző kozmetikai illetve vegyipari gyártókat, hogy minél több gyógynövényi alapanyagot és hatóanyagot építsenek be termékeikbe. Egyre több ember szenved allergiában, ezért is fontos a természethez való visszatérés.

A szépségiparban egyre gyakoribbak a gyógynövényes kozmetikumok. Szinte minden harmadik arcápoló krém, fogkrém sampon reklámjában gyógyfüveket láthatunk. Ezen felhasználásuk viszont nem számít újdonságnak. Épp ellenkezőleg; évezredes tradíciókkal büszkélkedhet. A sötét hajat hennával festették, a világosat kamillaforrázattal öblítették. Zsíros bőrre cickafarkos készítményeket alkalmaztak már több száz éve is.

Sokan készítenek gyógynövényekből komposztot, levéltetvek elleni házi permetezőszert és jótékony hatású tápoldatokat. Így gyógynövények használhatók fel gyógynövények gondozására. A cukormoszatból készült szerves trágya magas nyomelem tartalma miatt igen népszerű a biokertészek közében. Felhasználják még rágógumi gyártásához, fagylalt sűrítésére, hajlakkhoz, vízlágyítót is készítenek belőle. A hagyományos kínai orvoslásban duzzadt nyirokcsomó és rákos daganat elmulasztására használják. 

Az orvoslás elfogadottságával párhuzamosan az elmúlt években látványos módot előretört a tardicionális gyógyítás, a gyógynövények kultúrája: az USA gyógyszerhatósága által készített felmérés szerint az USA lakosságának 20-40%-a fogyaszt napi rendszerességgel valamilyen vitaminkészítményt és/vagy növényi kivonatot. A rendszeresen gyógyszert szedõk közül sokan használnak párhuzamosan gyógynövény-termékeket is egészségi állapotuk javítása céljából. A nagy gyógynövényfogyasztók közé tartozik Japán és Németország is.

Az Internet segítségével Magyarországon  csak a Google keresővel 236.000! oldal (gyógynövény keresőszóval), német nyelvterületen 3.060.000! oldal (Kräuter keresőszóval), angolszász nyelvterületen 1.350.000! oldal (herb keresőszóval) áll rendelkezésre az érdeklődők számára a gyógynövényekkel kapcsolatosan.

Problémának tartom, hogy nagyon szűk fogyasztói körben terjedtek csak el a gyógynövények, így inkább nők és az idősebb korosztályból valók élnek használatukkal.

Sajnos Magyarországon az állami intézmények nem rendelkeznek konkrét számadatokkal az EU-n belüli, és azon belül a magyarországi gyógynövény- és fűszertermesztést, -fogyasztást,

-felhasználást vonatkozóan. Az uniós agrárszabályok átvételekor a gyógynövénytermesztőkre senki sem gondolt, nem emelték ki ezt a területet.

Pedig érdemes lenne odafigyelni erre a területre, hiszen Magyarországon egész iparág épült az utóbbi években a természetes alapú egészségmegőrzésre. Gombamód nőttek ki a wellness és fitoterápiás stúdiók, bioboltok, alternatív egészségközpontok.

Magyarország több mint 150ezer ember foglalkoztatását biztosítja a gyógy- és fűszernövény szakágazat. Fontossága kettős: a vidéki munkahelyteremtésben és a lakosság megtartásában, valamint az egészségügyi színvonal, a betegségmegelőzés javításában. Ma Magyarországon kiváló természeti adottságok mellett 45-50ezer hektáron, termesztenek gyógynövényeket (ezen belül 25ezer hektáron mustárt, 10ezer hektáron koriandert, 15-18ezer hektáron mákot) kiváló minőségben. Európában 660 gyógy- és fűszernövény honos, hazánkban 330 gyógyhatású fajt tartanak számon. Ebből 30 faj vált veszélyeztetetté. (Az EU a vad fajokat A-D listába sorolja, kereskedelmüket korlátozva védi a gyűjtött veszélyeztetett vad fajokat.) A termesztett és gyűjtött drog mennyisége közel 50 ezer tonna, melynek 60-70 százalékát külföldön értékesítjük. Az ágazat becsült termelési értéke 12-15 milliárd forint, amely feldolgozva ennek a többszöröse!

Magyarország gyógynövénytermelő és –exportáló nagyhatalom volt régebben, de ez a pozíciója az utóbbi években meggyengült.  A termelést és gyűjtést szervező nagy cégek legtöbbje meggyengült vagy teljesen eltűnt. Egyedül a Herbária és a rendszerváltás után létrejött Naturland pozíciója erős a piacon, a Herbária főként Németországa és Japánba, a Naturland a környező országokba exportál.

Maga a a gyógynövénytermesztés- és eladás egy elhanyagolt területnek számít a termelők véleménye alapján. Ha egy gazda a régi EU-tagállamokban gyógynövényt ültet a földjére, azt a terület pihentetésének, a termőképesség fenntartásának tekintik (kivéve a levendulánál és a zsályánál), és kiemelten támogatják - még akkor is megéri gyógynövénnyel foglalkozni, ha a termést el sem tudják adni, ami természetesen leszorítja az árakat. Ez a támogatási forma számos uniós országban fellendítette a gyógynövénytermesztést. Nálunk csak területalapú támogatás jár a gyógynövénytermesztés után. A terület ily módon való hasznosításával hektáronként 70-80 ezer forint/hektár területalapú támogatás kapható. A versenyképesség drámaian romlott, mivel a magyar termelő csak egyharmadnyi támogatást kap a német vagy a francia versenytársához képest. A magyar gyógynövényágazat erősen exportorientált - korábban Németország és Franciaország a fő exportpiacok közé tartozott, most viszont inkább onnan érkezik az olcsó alapanyag Magyarországra. Korábban a magyar menta vagy majoránna fogalomnak számított, mára ezek a növények kiszorultak a piacról. A gyűjtött növények közül a zsurlófű, a gesztenyetermés, a kamilla és az orbáncfű még mindig fontos exportáru, a termesztett növények közül már csak a kömény és az ánizs meg külföldre nagyobb mennyiségben. Mindez sok ezer család megélhetését veszélyezteti, leginkább olyan térségekben (például a Zemplénben vagy a Mátrában), ahol nemigen van más munkaalkalom. Régebben egyedül a kamilla betakarítása 15-20 ezer embernek adott - legalább átmeneti - munkát, ma viszont a magyar kamilla már nem eladható külföldön, így sokkal kevesebb kell belőle. - Pedig lenne fantázia a gyűjtésben is, a termesztésben is, például a nemzeti parki területről származó alapanyagot akár biotermékként is el lehetne adni. Ehhez azonban változtatni kellene a szabályozáson és a támogatási rendszeren - mondja Bernáth Jenő, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara gyógy– és aromanövények tanszékének vezetője (EU-Info Közhasznú Információs Szolgálat), aki szerint az érintett tárcák közül az FVM főleg a "tüntetésképes" nagygazdák gondjaival foglalkozik. Az EU-ból származó gyógynövény akadályok nélkül érkezik az országba.

A klasszikus "monoteákból" (egyféle növényből, például kamillából vagy kakukkfűből készült teaféleség) egyre kevesebb fogy, elsősorban az időről időre divatba jövő speciális (zsírégető, vértisztító stb.) teakeverékeknél érezhető főként a keresletnövekedés.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott Európai Információs Füzetek 41. száma foglalkozik konkrétan az EU-n belüli és a magyarországi gyógy- és fűszernövény-termesztés és kereskedelem jogi hátterével.

Fontosnak tartom, hogy valaki végre szívügyének tartaná a gyógynövénytermesztést. Új támogatási formákra lenne szükség, és a fiatalabb korosztályokat is meg kéne ismertetni a gyógynövényekkel. Kívánom, hogy  mindenki sok örömét lelje a gyógynövényekben. Jó egészséget mindenkinek!

Ilkó Krisztina 

 

© 2005 All Rights Reserved.