Gyógynövénytermesztés Magyarországon
Ilkó Krisztina 2007.03.04. 13:45
Itt olvasható a 2007. január 26-án az Alternatív Mezõgazdasági Tanácskozás és Kiállítás keretébena Kaposvári Egyetemen tartott előadásom vázlata.
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS MAGYARORSZÁGON
Magyarország ökológiai adottságai kitűnőek, igazi hungarikum előálltására adnak lehetőséget. Európában 600 gyógy- és fűszernövény őshonos, ebből 330 Magyarországon. is. Jelenleg az engedélyezett gyógyhatású termékek gyártásához 100-110 növényfaj drogját használják fel. Magyarországon kb. 45-50 ezer hektáron termesztenek gyógynövényeket. Ebből 25 ezer hektáron mustárt 10 ezer hektáron koriandert 15-18 ezer hektáron mákot. Az ágazat becsült termelési értéke 12-15milliárd forint, amely feldolgozva ennek a többszöröse. A termesztett és gyűjtött drog 60-70%-át külföldön értékesítjük, Németország a legfőbb vásárlónk Az előállított drogok tömege 35-40 ezer tonna között ingadozik. Évente 80-100 tonna illóolajat állítunk elő. A gyógy- és főszerövény szakágazat több mint 70 ezer embert foglalkoztat, különösen fontos a hátrányos helyzetű régiókban, ahol plusz bevételi forrást jelent a lakosság számára. Fontos szerepet tölt be vidéki munkahelyteremtésben és a lakosság megtartásban.
A gyógynövények felhasználásának fő területei: a fitoterápia, az aromaterápia, az élelmiszeripar, a kozmetikai- és háztartásvegyipar, a gyógyszeripar és az idegenforgalom (wellness- szolgáltatások)
A WHO 1994-es adatai szerint a világ népességének 90%-a gyógynövényt alkalmaz gyógyítás céljára és 81%-a még soha nem jutott szintetikus gyógyszerhez! Az iparilag fejletlen országokban a gyógynövény-drogok komoly gyógyászati jelentőséggel bírnak,. A szintetikus gyógyszereiről ismert Bayer gyógyszergyár is elismeri a gyógynövénykutatás és a természetes eredetú molekulák kutatásának fontosságát 1999-es adatok szerint az új gyógyszerek 40%-a természetes molekulákból áll.
A gyógynövényeket lehet gyűjteni és termeszteni.
A II. világháború előtt a gyógynövénygyűjtés volt a jellemző. A vadon gyűjtött növények közé tartozik pédául a csalán, a hárs, a csipkebogyó, a kamilla, a bodza. Természtvédelmi okokból a vadon termett fajoknál természevédelmi területen a gyűjtés engedélyköteles. Magyarországon 30 gyógynövény vált veszélyeztetetté, ezért volt szükséges szabályozni a gyűjtés feltételeit. Veszélyeztetett fajok például: tavaszi hérics, kálmos, primulafajok.
A II. világháború után a kutatató-fejlesztés következményeként kidolgozták a nagyüzemi termesztés technológiáját. Elsősorban a gyógyszer- és háztartás-vegyipari alapanyagok (mák, gyapjas gyűszűvirág, anyarozs, mentafajok, citromfű), és a szántóföldi kultúrákkal jól társítható gyógy-, és fűszernövények (majoránna, borsikafű, bazsalikom, koiander, édeskömény, kapor, lestyán) termesztése indult meg nagyobb területeken.
Manapság a legfőbb termesztett növények közé tartozik kamilla, korander, mustármag, levendula, kakukkfű, borsfű.
A gyógynövény-nyersáru feldolgozását, feldolgozási fokát befolyásolja a meglévő eszközrendszer, annak kapacitása. Szükséges eszközök közé tartozik a szárítókamra, vágó-, aprító-, szitáló-, daráló-, rostálógépek, szelektálógépek. Fontos tényező a csomagolási, raktározási, árumozgatási, szállítási lehetőségek. Minél nagyobb fokban feldolgozott a gyógynövénytermék, annál nagyob a piacon vele elérhető nyereség.
A gyógynövénytermesztés jelentőségénél ki kell emelni a következőket:(ELŐNYÖK)
o A gyógynövények egy részénél a gyengébb termőképességű (erodált, köves, vizenyős) területek is hasznosíthatók termesztésükre, például a kamillánál, levendulánál.
o Munkát ad a vidéki lakosságnak, a gyógynövénytermesztés egy részénél egyes technológiai elemek nem gépesíthetőek; kézimunkaigényesek .
o Jelentős devizabevételt jelent a nemzetgazdaság számára
o A gyógynövények termesztése, illetőleg a vadon termett gyógynövény összegyűjtése – kivéve a természetvédelmi területeket - engedély nélkül folytatható (felvásárlásuk azonban szakképesítéshez kötött)
o Az EU-ban a gyógynövényágazatban nincsenek kvóták, azt, hogy mennyi magyar áru helyezhető el a piacon az dönti el, hogy a gyógynövényeket Magyarország milyen minőségben és gazdaságosan tudja előállítani
o Magyarországon a kitűnő ökonómiai adottságok kimagaslóan értékes beltartalmú gyógynövények termesztésére adnak lehetőséget
A gyógynövénytermesztés hátrányait is meg kell említeni: (HÁTRÁNYOK)
- A hazai termesztők hátrányban vannak a nyugateurópai versenytársakkal szemben. Nyugateurópában a gyógynövénytermesztés “nem élelmiszercélú” művelésnek; ugaroltatásnak minősül. Magyarországon a gyógynövénytermesztés földalapú támogatás kategóriába esik, ezért a hazai termesztők sokkal kevesebb támogatást kapnak rá. A földalapú támogatás rájuk eős részét kapják, ami 2006-ban a harmada volt az uniós szintnek. (Dr. Bernáth Jenő, Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetője
- “Magyarországon legalább a duplájába kerül egy kilogramm növény előállítása, mint Szerbiában, Lengyelországban vagy akár Németországban is” (Rózsahelyi Gábor, Rózsahegyi Gyógy- és Fűszernövény Forgalmazó Kft.)
o A gyógynövények termesztéseengedély nélkül folytatható, de felvásárlásuk és feldolgozásuk szakképesítéshez kötött.
o A gyógynövényágazatról kevés a megbízható, mindenki által elérhető információ, a mezőgazdaság “mostohagyereke”; a Statisztikai Hivatal adatközlésinél az ún. “egyéb” kategóriába van besorolva, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak nincsenek számszerű adatai róla, egy EU Információs Füzet erejéig tartja számon. Hiányzik egy hatékony helyi és országos információsrendszer, amely naprakészen tájékoztatna a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokról, piaci lehetőségekről, a fejlesztési eredményekről, jogi háttér változásairól.
o A gyógynövénytermesztés, -feldolgozás és –forgalmazás jogszabályi háttere kusza, nem áttekinthető, nemcsak hazánkban, de az Európai Unión belül is ellentmondásos. Sokan nem tartják be a jogszabályokban, rendeletekben előírtakat, ezek a piaci szereplők a legális feldolgozók és kereskedők konkurenciái.
III. SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK
A gyógynövény ágazatnak hazánkban két szakmai érdekképviseleti szervezete van:
· Gyógynövény Szövetség és Terméktanács és a
· Gyógyhatású Termékek Előállítóinak és Forgalmazóinak Egyesülete
Gyógynövény Szövetség és Terméktanács
Azon belül:
· Gyógynövény Tagozat
· Étrend-kiegészítő termékek Tagozat
· Vadon termő Gomba Tagozat
1118 Budapest, Ménesi út 40-44.
Tel.: 4826372, 3726200/64
e-mail:forum@citynet.hu
A Gyógynövény Szövetség 1992-ben alakult, Terméktanácsként 1996 óta működik. 2004-ben jött létre a szervezeten belül az Étrend-kiegészítő Termékek Tagozat és a Gyógynövény-Tagozat.
A Gyógynövény Tagozat tagja például: az Oázis Gyógynövény Kft., az Étrend-kiegészítő termékek Tagozatának „híresebb” tagjai: Béres Gyógyszergyár zRt., Naturpodukt Kft., Herbária zRt. A Herbária zRt. a legnagyobb hazai feldolgozó! 2005-ben árbevételük elérte a 2 milliárd forintot, 2006-ban forgalmukat 10%-al tervezték növelni.
A szervezet főbb céljai:
1. Az ágazat érdekeinek képviselete és védelme
2. Részvétel a jogi szabályozás kialakításában
3. Bel- és külpiaci önszabályozási feladatok ellátása, véleményezése, szükség esetén a belföldi piac védelmére intervenció előkészítése
4. Az ágazat információs rendszerének kialakítása és működtetése
5. Termelési , kereskedelmi, piaci gazdasági ajánlások készítése
6. A gyógynövényeket érintő export-, import szabályok figyelemmel kísérése, javaslattétel azok módosítására
7. Együttműködés más terméktanácsokkal, szakmai szervezetekkel, érdekegyeztetés és tapasztalatcsere céljából
Gyógyhatású Termékek Előállítóinak és Forgalmazóinak Egyesülete
1034 Budapest, Tímár u. 21.
Tel.:2506312
Fax.:2509122
e-mail: forum@citynet.hu
http://www.gyogyhatasu.hu/kapcs.htm
2001-ben jött létre a szervezet. Mivel a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács nem rendelkezik saját honlappal, ezért az Egyesület teszi közzé a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács Tagozatainak hírleveit és közleményeit a fenti internetes címen.
Az Egyesület „híresebb” tagjai: Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi zRt., Herbáia zRt., NATURLAND Magyarország zRt., ROSSMANN Drogéria zRt..
Munkacsoportjai:
1. Gyógyszertörvény, Ártörvény, ÁFA, Élelmiszertörvény,és a ’87-es rendelet problémájával foglalkozó csoport
2. Átminősítési rendelettel foglalkozó csoport
3. Pályázatokkal, EU-szabályozással, innovációval foglalkozó csoport
4. Kereskedelmi problémákkal, nagy- és kiskereskedelem szabályozásával foglalkozó csoport
5. Gyógynövény rendelettel foglalkozó csoport
6. Gyógyszerész szakmai problémákkal foglalkozó csoport (gyógynövénylisták, előírások, gyógyszerkönyv, törzskönyvezés) foglalkozó csoport
Célkitűzéseiket az Egyesület Alapszabályában fogalmazzák meg:
„a gyógyhatású termékek valamint a gyógynövény vertikumhoz tartozó termékek (a továbbiakban együtt: érintett termékek) gyártóinak és forgalmazóinak érdekképviselete, a gyógyhatású termékek társadalmi hasznosságának népszerűsítése, részvétel a kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységben. Célját és abból eredő feladatait az egyesület a jogalkotásra jogosult szervekkel és szervezetekkel, a hatóságokkal, a kormányzati és érdekképviseleti, valamint szakmai szervezetekkel együttműködve valósítja meg.”
Főbb célkitűzéseik:
1. Feltárja a gyógyhatású termékek és a gyógynövény vertikumhoz tartozó termékek piaci szereplőinek érdekeit, ezeket egyezteti és harmonizálja;
2. Részt vesz az érintett termékekre vonatkozó gazdasági (különösen adó-), jogi intézményi- és szabályozórendszer alakításában, különös tekintettel a konkrét jogszabály-előkészítés és módosítás kérdésköreire;
3. Igény szerint a gyógyhatású termékek társadalmi hasznosságának népszerűsítését és terjesztését célzó rendezvényeket szervez, ilyen rendezvényeken részt vesz;
4. Segíti a gyógyhatású termékekhez kapcsolódó kutatási és oktatási tevékenységet;
5. Együttműködik más társadalmi szervezetekkel és egyesületekkel, szakmai kamarákkal, érdekegyeztetés, tapasztalatcsere céljából;
6. Segíti a gyógynövény termékek gyártásában és forgalmazásában a jogszabályoknak megfelelő és a minőségi követelményeket kielégítő vállalkozói magatartást, s fellép az ezzel ellentétes gyakorlattal szemben;
7. Részt vesz a lakosság, a fogyasztók és az illetékes hatóságok tájékoztatásában, a tisztességes és jogszerű piaci magatartástól eltérő gyakorlat és forgalmazói tájékoztatás visszaszorításában.
Az Egyesület 2004-ben egy szakmai-etikai bizottságot hozott létre, amely a gyártók és a forgalmazók kérésére bevizsgálja és tanúsítja, hogy a gyógynövénytermékek, a gyógyhatású készítmények előállítása, minősége és csomagolása megfelel az előírásoknak.
IV. A NÖVÉNYI DROGOK HATÓSÁGI MINŐSÍTÉSE
A 37/1976 évi MT rendelet szerint:
o Gyógynövény az a termék, amely a Magyar Gyógyszerészkönyvben, a magyar állami szabványokban és a külön jogszabályokban gyógynövényként, illetőleg drogként szerepel,
o Illóolaja növényből (drogból) nyert vagy mesterséges úton előállított kellemes szagú folyékony vagy szilárd anyag, amely szobahőmérsékleten maradék nélkül elillan.
A gyógynövény felvásárlásával kapcsolatos tevékenységet képesítés alapján szabad folytatni. Az ezzel kapcsolatos vizsga megszervezésével a Gyógynövény Kutató Intézet (2011 Budakalász, Lupasigati út 4.) foglalkozik. Az Intézet tevékenységéhez tartozik töbek között: gyógynövénygénbank fenntartása, gyógynövény szaporítóanyag előállítása, gyógynövényfajták fenntartása, hatósági gyógynövény minősítése.
„A gyógynövényeket, az illóolajokat és a zsíros olajokat az úgynevezett hatályos gyógyszerkönyv szerint kell vizsgálni. Az áru tulajdonosa köteles kérni ezt a vizsgálatot. A szigorú szabályokhoz kötött hatósági mintavétel alkalmával- az intézet szakembere a bemutatott gyógynövény alapanyagokból mintát vesz, illetve ellenmintát hagy a tulajdonosnál. A mintát legalább az áru 20%-ából kell vételezni, tehát például 100 kartondoboz kamilla esetén minimum 20 dobozból kell mintát venni. A vizsgálat a Gyógynövény Kutató Intézet korszerűen felszerelt laboratóriumaiban történik. Az elmúlt évben a vizsgálatra bejelentett gyógynövények kb. 30%-a valamilyen minőségi hibás volt, ezért nem kapta meg a forgalmazási engedélyt. A továbbiakban az áru tulajdonosának „belátására és tisztességére” van bízva: a birtokában lévő gyógynövényt a forgalmazási engedély elutasítása ellenére forgalomba hozza-e?
Jogszabály írja elő azt is, hogy a gyógynövények csomagolásán milyen információnak kell szerepelnie. A latin és a magyar nyelvű elnevezés mellett a hatósági forgalomba hozatali engedély számát minden esetben fel kell tüntetni. Ez a Gyógynövény Kutató Intézet rövidítéséből és kilenc karakterű számsorból áll (GYNKI-9 karakterű számsor). Fel kell tünteni azt a dátumot ameddig a termék minősége szavatolt év, hó és nap megjelöléssel. (A minőség-megőrzési idő a mintavételtől számított 18 hónap, mely újbóli vizsgálat és megfelelő minőség esetén újabb egy évvel meghosszabbítható). A csomagoláson fel kell tüntetni továbbá a kiszerelt gyógynövény tömegét, az előállító, az importáló, a kiszerelő cég nevét székhelyét és telephelyét, a termék alkalmazási és/vagy elkészítési javaslatát.
Megkülönböztetünk GYNKI-engedélyköteles monoteákat (például kamillavirágzat gyógytea), és ugyanabból a növényből készült gyógynövény-alapú élvezeti teát (pl. kamilla tea). Az előbbinek igazolt a gyógyhatása, az utóbbié bizonytalan.
Az Országos gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett teakeverékeket csak gyógyszertárakban, drogériákban és gyógynövény szaküzletekben hozhatók forgalomban, élelmiszerboltokban nem.
A forgalomban lévő gyógynövénytartalmú teák lehetnek élvezeti teák vagy terápiás céllal összeállított gyógyteák. A két tea különbsége az alapanyag-felhasználásban van: például a kamilla gyógytea alapanyaga kizárólag kamillavirágzat, a kamilla élvezeti tea alapanyagai közé kerülhet a növény szára, levele is. A gyógyhatású tea forgalomba helyezését az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) vagy a GYNKI (Gyógynövény Kutató Intézet) engedélyezi, a gyógynövényalapú élvezeti teák engedélyezését az OÉTI (Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet) végzi.
V. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
A vidékfejlesztési típusú támogatások egy része az Agrár és Vidékfejlesztéi Operatív Program (AVOP), másik része a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervből (NVT) vehető igénybe.
Az Agrár és Vidékfejlesztéi Operatív Program (AVOP) keretében 2007. január 1-től a gyógynövényágazatot is érintően az alábbi jogcímeken lehet támogatásokra pályázni:
- A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (Kódszám:3.2)
o Földterület fejlesztés, melioráció
- Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (Kódszám:3.1)
o Agrártevékenységek diverzifikációja
Általános feltétel: a támogatott új tevékenységek jellemzője, hogy kis léptékű, kézimunka igényes, melynek eredménye nem tömegterméknek számító mezőgazdasági termék
Új tevékenységek bevezetése új mezőgazdasági termék (élelmiszer- és nem élelmiszer-alapanyagok) előállítása révén, a termelés gazdaságon belüli diverzifikációja (bővítése) által.
A támogatható termékek közé tartozik:
- Gyógy- fűszer- és aromanövények termesztése (vetése, ültetése), gyűjtése és
áruvá készítése, kivéve fűszerpaprika,(!)
- Egyéb erdei gyümölcsök: áfonya, homoktövis, fekete berkenye, húsos som,
birs, naspolya, rózsa (csipkebogyó) stb. gyűjtése, és áruvá készítése. (!)
A felsorolt növények közül kizárólag azok telepíthetőek, amelyek termőrefordulási időpontja nem haladja meg 2008. szeptember 1-ét.
Feldolgozó kisüzemek kialakítása, fejlesztése.
Tájjellegű vagy a helyi adottságokhoz jól illeszkedő, kiváló minőségű mezőgazdasági alapanyagokat élelmiszer és/vagy nem élelmiszer céllal feldolgozó kisüzemek kialakítása, fejlesztése. A támogatás alapvető követelménye, hogy a feldolgozott termékek alapanyagának minimum 20%-a más elsődleges termelőtől vagy termelőktől kell, hogy származzon.
Termékfejlesztés, a mezőgazdasági termékek minőségének, piaci megjelenésének, kiszerelésének javítása (csomagolástechnikai fejlesztések, termékarculat kialakítása, javítása).
Közösségi oltalmak kezdeményezése illetve megszerzése, az ezeknek megfelelő termék előállítási követelményrendszerének kialakítása, a közösségi megjelölések (OEM, OFJ, HKT és öko logók) megszerzésének támogatása.
o Minőségi mezőgazdasági termékek marketingje
Minőségi mezőgazdasági termékek népszerűsítése kiállítások, bemutatók, vásárok rendezése, azokon történő részvétel, egységes kiadványok, kiállítási installációk készítése által, a termékek közvetlen bemutatásával.
„A pályázati felhívás a szűkebb értelemben vett vidéki térségekre koncentrál. Az intézkedés a vállalkozók mezőgazdaságon belüli és kívüli tevékenységi köreinek bővítését célozza, különös tekintettel az egyedi, kiváló minőségű és nem pusztán mezőgazdasági jellegű termékek előállítására, továbbá az élelmiszer és nem élelmiszer típusú mezőgazdasági termelés és feldolgozás kínálta lehetőségek megvalósítására, valamint az előállított termékek értékesítési lehetőségeinek javítására.” (FVM- Agrár-vidékfejlesztési Főosztály)
Felhasznált Irodalom:
Gyógynövényesek kézikönyve, Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Budapest 2004
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája, Dr. Magda Sándor, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 1998
Gyógyhatású Termékek Előállítóinak és Forgalmazóinak Egyesületének alapszabálya, Budapest 2004
Dísz- és gyógynövényszakágazat az Európai Unióban, Európai füzetek 41. Szenci Győzőné
Magyar Tudomány, 2002/12, Nyíredy Szabolcs: A gyógyszerkutatás természetes része
http://www.ofe.hu/elemzések/gyogyteak.htm
http://www.sg.hu/cikkek/42625/megszunhet_a_hazai_gyogynoveny_termesztes
http://www.mek.oszk.hu/02100/02185/html/1095.html
http://www.omgk.hu/MGUT13/fej8_10.html
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=853&articleID=9686&ctag=articlelist&iid=1
|